Kamaszkorom sötét évei és a napfényes fordulat

Mindig keserédes érzelmekkel emlékszem vissza a kamasz éveimre, amelyek egyszerre voltak csodálatosak és szívfacsaróak, ahogyan ez mindenkivel történik, feltételezem. Tényleg nem voltam egy boldog tinédzser, bár visszatekintve nem volt annyira rossz sorom, mégis úgy éltem meg.

Akkoriban jött divatba az emó stílus, lépten-nyomon emós gyerekekbe botlott az ember akkoriban, és mondanom sem kell, én is egy voltam közülük.

A végsőkig azonosultam mindennel, amit ez jelentett és nagyon beleéltem magam a szerepbe, hiszen nagyon jó módja volt ez annak, hogy kifejezzem a szomorúságot, ami akkor eluralkodott bennem. Minden egyes nap feketében jártam, még otthon, a hétvégéken is csak ezt a színt voltam hajlandó hordani, az őrületbe kergetve ezzel anyámat, aki mindazonáltal fáradhatatlanul próbálkozott nekem színes ruhákat vásárolni, de fintorogva – és héha magamból kikelve – hárítottam el minden próbálkozását.

Ez a korszak eltartott olyan két-három évig, ami azt jelenti, hogy sokkal tovább, mint akkor a kamaszok túlnyomó többségénél. Már lecsengőben volt a hóbort, amikor én még mindig az éjsötét ezer árnyalatában pompáztam. Végül elmúlt, ahogyan a kamasz évek is szépen lassan lecsengtek.

Ki tudja, talán a hosszú éveken át tartó sőtétbe burkolózás tette, de azt követően elkezdtem nagyon élénk, világos színeket hordani, ami a  mai napig is így van. A kedvem jobbra fordult, kinyílt előttem a világ, új embereket ismertem meg, és persze nagyon sokat jártam és járok ma is a szabadba, a napfényre.

Ennek az időszaknak a kezdetén fordult az érdeklődésem a csillagászat felé, és meglepő módon arra kellett rájönnöm, hogy az általam legjobban kedvelt égitest nem más, mint a Nap. Anyukám sokat viccelődik is ezzel, hiszen senki nem gondolta volna, hogy végül ilyen napfényes irányt vesz a személyiségem. És tényleg. A kamaszkoromból kiindulva valóban sokkal jobban passzolna hozzám mondjuk a Hold, de azt hiszem, ez mindig is bennem volt, csak azok a kritikus évek nem hagyták kibontakozni.

A lényeg, hogy ma már sokkal inkább vonzódom a napsütéses, vidám helyekhez, mint a borúsakohoz. Ennek okán vállalkoztam a családommal arra múlt év elején, hogy elköltözünk egy igazán mediterrán országba, Spanyolországba, azon belül is Barcelonába. Itt pedig egy napelemes házat vásároltunk magunknak, és ma már nem is tudom, hogyan tudtam korábban enélkül élni, hiszen annyival gazdaságosabban jövünk ki így minden hónapban, pedig hát külföldön élünk és az élet is drágább.

Azóta ha találkozom vagy csak beszélek családtagokkal, barátokkal, ismerősökkel, mindig elmondom nekik, hogy mennyire érdemes, ha nem is új házba költözni, ahogyan mi tettük, de napelemes rendszert telepíteni mindenképpen. Persze, tudom, hogy nagyon költséges dolog és, hogy nem mindenki engedheti meg magának, de hosszú távon meg kifejezetten sokat lehet vele spórolni. 

Arról nem is szólva, hogy nagyon sok olyan pályázat van, amelyeket kimondottan fotovoltaikus rendszerek telepítésére hirdetnek, és ezek magánszemélyek és vállalkozások számára is elérhetőek, megpályázhatóak. 

Erről többek között lehet tájékozódni itt, a Napelem Pályázatok honlapján, amely egyébként nekem egy nagyon korrekt választásnak tűnik abban az esetben, ha egy család vagy cég ilyen beruházásra szánná el magát. 

Nagyon tetszik az a precizitás és alaposság, amellyel dolgoznak. Legalábbis a honlapon elérhető információk alapján, nekem rendkívül hitelesnek tűnnek. Itt egyébként már árajánlatot is lehet kérni tőlük, mindössze egy kattintás az egész. 

Kimondottan szimpatikusak nekem azért, mert ilyen nagy gondot fordítanak arra – már a honlapon -, hogy a potenciális ügyfeleknek információt biztosítsanak, tájékoztassák őket arról, hogy mire kell figyelni, mit érdemes átgondolni abban az esetben a napelem-rendszer kialakítására készülnek. 

Nagyon ritka, hogy egy cég ennyire igényes legyen, és ez már egy jó kezdetnek számít. Ezen felül külön tetszik, hogy végeznek helyszíni felmérést is azelőtt, hogy elvállalnának egy projektet, tehát senkinek nem kell attól tartania, hogy sok pénzt kidob egy olyan rendszer kialakítására, amelyről esetleg hosszú távon kiderülhet, hogy az adott közegben nem is egészen alkalmas arra, hogy hatékonyan működjön. 

Én mindenkinek ajánlom, nemcsak őket, hanem egyáltalán azt, hogy gondolkodjon el a naperőművek alkalmazásának lehetőségén, hiszen a világ is egyre inkább ebbe az irányba halad. Ahogy láthatjuk, Magyarországon is rengeteg ezt támogató pályázat elérhető, így nem tarthat minket vissza más csak a saját vonakodásunk attól, ami újszerű és ismeretlen megoldás.