A tanáromról, aki mindig feketében járt

Volt az egyetemen egy tanárunk, akire nagyon felnéztünk, mert egy igen nagy tudású ember volt, emellett pedig nagyon érdekes meglátásai voltak az élettel kapcsolatban is. Rengetegszer megesett ugyan, hogy elkalandozott órán, és eltért a tárgytól, de sosem bántuk, mert az ilyen kitérőkből is rengeteget tanultunk. Ő volt az a tanárunk, aki mindig téma volt, már csak azért is, mert folyton feketét hordott. Nem volt alkalom, hogy ne abban láttuk volna, és az egyik szaktársunkra olyan nagy hatással volt, hogy egy  – bár igen rövid – ideig ő is átvette ezt tőle, és minduntalan feketében járt. 

Már jó pár éve végeztünk az egyetemen, amikor halálhírét hallottuk, és mind döbbenten fogadtuk a hírt. Ehhez ugyanis hozzátartozik, hogy – mint kiderült – már hosszú évek óta alkoholproblémákkal küszködött, és a halálának is ehhez volt köze. Azóta is azon gondolkodom, hogy vajon meg lehetett volna-e előzni a történteket, hiszen olyan sok rehabilitációval foglalkozó intézet és szakember létezik; kíváncsi vagyok, vajon a családja, a hozzá közel állók megpróbáltak-e hasonló kezelést biztosítani számára?

Több olyan intézet is létezik az országban, ahol a bizonyos Minnesota-modell alkalmazásával igen jó eredményeket lehet elérni a felépülést illetően. Ilyen például a Családi Felépülési Központ is, amely az egyik legjobb addiktológia Budapesten.

A Minnesota-modell lényege, hogy a 12 lépéses önsegítő csoportok elveire alapozva, egy absztinenciára orientált, multiprofesszionális szemléletet követ, amelynek elengedhetetlen eleme a résztvevők anonimitása. Hozzátartozik az a felfogás, miszerint a függőség – legyen az alkohol, gyógyszer vagy bármi más – több szinten van jelen egyszerre; tehát létezik fizikai, pszichológiai, szociális tényezők, lelki/szellemi tényezők szintjén egyaránt. A Minnesota-modell alapján ezen kívül bármilyen függőség nem más pszichés probléma következményeként értelmezendő, hanem önmagában, elsődleges betegségként, amely krónikus, progresszív és gyógyíthatatlan, ugyanakkor kezeléssel élethosszig tünetmentessé tehető.

A Családi Felépülési Központban egy 28 napos felépülési programot kínálnak, amelyet kifejezetten azoknak ajánlanak, akik csak rövid absztinens időszakot képesek megtartani két ivás között, vagy egy-egy szerhasználati szakaszuk több napon át tart. Multiprofesszionális személyezet segít a függőségben szenvedő betegeknek a felépülésben, köztük Dr. Petke Zsolt pszichiáter-addiktológussal, aki magánrendelés, valamint a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet addiktológiai osztályának osztályvezető főorvosi teendői mellett, a Családi Felépülési Központ működését is segíti munkájával. 

Ennélfogva, akinek eddig nem volt lehetősége Dr. Petke Zsolt magánrendelésén részt venni, esetleg elgondolkodhat a Családi Felépülési Központ felépülési programjában való részvételen, annál is inkább, hiszen mellette még számos különböző szakterületről érkező munkatárs és addiktológiai konzultáns fáradozik azon, hogy eredményesen záruljon az addiktológián zajló kezelés.

Mivel ez egy igen intenzív, bentlakásos program, azok számára is eredményes lehet, akik korábban már próbáltak önerőből leállni, esetleg igénybe vettek már heti rendszerességű konzultációs segítséget, ám mindez hosszú távon eredménytelennek bizonyult számukra.

Javaslom bárkinek, akinek a családjában, vagy szerettei között függőségben szenvedő személy található, mert lehet, hogy éppen egy ilyen jellegű kezelés képes megmenteni és hozzá méltóvá tenni az életét.